Településünkről

Királyszentistván a térképen

Te­le­pü­lé­sünk a Séd-pa­tak völ­gyé­ben, Veszp­rém­től 10, a Ba­la­ton­tól 6 km-re fek­szik. Tör­té­nel­mi je­len­tő­sé­gű te­le­pü­lés, mi­vel a ha­gyo­mány sze­rint Sóly és Ki­rály­szent­ist­ván ha­tá­rá­ban, a dom­bok­kal öve­zett me­zőn zaj­lott le 997-ben a tör­té­nel­mi je­len­tő­sé­gű csa­ta: Ist­ván — aki ak­kor még fe­je­de­lem volt — le­győz­te az el­le­ne lá­za­dó po­gány Kop­pányt. A győ­ze­lem­mel nyílt le­he­tő­sé­ge a ma­gyar ál­lam és a ke­resz­tény egy­ház meg­szer­ve­zé­sé­re. En­nek az ese­mény­nek ál­lít em­lé­ket a Sóly ha­tá­rá­ban meg­te­kint­he­tő ha­tal­mas fa­kard, il­let­ve a Ki­rály­szent­ist­ván köz­pont­já­tól né­hány száz mé­ter­re ta­lál­ha­tó cso­dá­la­tos szik­la­cso­port el­ne­ve­zé­se, a „Már­ton vá­ra” és „Ven­cel-lik”. Ist­ván a csa­ta előtt Szent Már­ton se­gít­sé­gét kér­te és fo­ga­dal­mat tett, hogy győ­zel­me ese­tén a pan­non­hal­mi Szent Már­ton apát­ság­nak ado­má­nyo­kat tesz. Ve­cel­lin sváb lo­vag a ne­héz fegy­ver­ze­tű fe­je­del­mi test­őr­ség egyik ve­zé­re volt, ő öl­te meg Kop­pányt, a ha­gyo­mány sze­rint a Ven­cel-lik ne­vű szik­la­cso­port ró­la kap­ta ne­vét.

Királyszentistván címereAz el­ső ki­rá­lyunk em­lé­két ne­vé­ben is őr­ző fa­lut „Zenth Ist­wan”-ként em­lí­tik, mint a veszp­ré­mi vár föld­jén épült te­le­pü­lést. A köz­ség ősi, ko­ro­nás, ket­tős ke­resz­tes pe­csét­je és cí­me­re is a tör­té­nel­mi múlt­ra utal.

Ré­gé­sze­ti mun­kák so­rán a köz­ség ha­tá­rá­ban mész­be­té­tes edé­nyek ke­rül­tek elő. Ró­mai vil­la­te­le­pü­lé­sek a köz­ség nyu­ga­ti és dé­li ré­szén még fel­tá­rat­la­nok. A kö­zép­ko­ri te­le­pü­lés a mai he­lyén fe­küdt, bi­zo­nyít­ják ezt a köz­ség fő­ut­cá­já­ban elő­ke­rült Ár­pád-ko­ri cse­rép-, va­la­mint ké­ső­kö­zép­ko­ri ke­rá­mia­le­le­tek. A fa­lu a XVI. szá­zad­ban több­ször el­pusz­tult, 1650-től a Zi­chy csa­lá­dé.

A mo­nar­chia 1908-as nagy­gya­kor­la­tát a fa­lu ha­tá­rá­ban fúj­ták le. A dísz­szem­lét meg­te­kin­tet­te I. Fe­renc Jó­zsef apos­to­li ki­rály is, aki nem­csak sok­nem­ze­ti­sé­gű re­gi­ment­jét, de a la­kos­sá­got is kö­szön­töt­te. Azó­ta kap­ta a ki­rály elő­ne­vet a fa­lu.

A köz­ség leg­je­len­tő­sebb mű­em­lé­ke az 1839. és 1841. kö­zött klasszi­cis­ta stí­lus­ban épült temp­lom, mely egy ré­gi, XIV. szá­za­di temp­lom rom­jai­ra épült.

A kö­zép­kor­ban a köz­ség ha­tá­rá­ban há­rom ví­zi­ma­lom mű­kö­dött, má­ra csak egy­nek a vé­dett épü­le­te te­kint­he­tő meg a Ma­lom­völgy­ben, szál­lás­he­lyünk szom­széd­sá­gá­ban.

A fa­lu­ban a Szent Ist­ván Park és sza­bad­té­ri szín­pad és az 1993-ban épült Fa­lu­ház szol­gál a kö­zös­sé­gi ese­mé­nyek szín­te­ré­ül, töb­bek kö­zött ott­hont ad­nak a rend­sze­rint au­gusz­tus har­ma­dik he­té­ben meg­ren­de­zett Szent Ist­ván-na­pi ün­ne­pi ren­dez­vé­nyek­nek.

Szom­széd te­le­pü­lé­se­ink, me­lyek­kel szo­ros kap­cso­la­tot tar­tunk fenn: Sóly, Li­tér, Vi­lo­nya, Pap­ke­szi, Ber­hi­da.